Bugatti Veyron
A Bugatti Veyron egy, a Volkswagen konszern felügyelete alatt készülő, újkori Bugatti szuperautó, napjaink egyik leggyorsabb, legerősebb közúti autója. Az első olyan sorozatgyártású modell, melynek teljesítménye átlépte az ezer lóerős álomhatárt, illetve sebessége meghaladja a 400 km/h-t. Az autót a német Hartmut Warkuß tervezte, aki a Volkswagen csoport egyik különleges modellekkel foglalkozó osztályán dolgozik. Nevét a francia Pierre Veyron után kapta, aki 1939-ben egy Bugatti volánja mögött megnyerte a 24 órás LeMans-i versenyt. Az autó vételára nettó egymillió euró, és évente mindössze 70 darab készül belőle. Az eladási sikereknek köszönhetően kellett megemelni a gyártási kapacitást, mivel az eredeti évi 50 darabos széria mellett a leendő tulajdonosoknak 15 hónapos várólistát kellett végigvárniuk mire átvehették a járművet.
Bugatti Veyron | |
Gyártási adatok | |
Gyártó | Bugatti (Volkswagen konszern) |
Gyártás éve | 2005 |
Modellvariánsok | kupé, targa[1] |
A(z) modell műszaki adatai | |
Méret és tömegadatok | |
Hossz | 4462 mm |
Szélesség | 1998 mm |
Magasság | 1206 mm |
Tömeg | 1888 kg |
Tengelytáv | 2710 mm |
Teljesítmény | |
Motor | W16, 7993 cm3 |
Váltó | 7 sebességes, duplakuplungos DSG |
Teljesítmény | 1001 LE (736 KW) |
Max. nyomaték | 1250 Nm |
Átlagfogyasztás | városi használat: 40,4 liter országúti használat: 14,7 liter |
Gyorsulás | 0-100 km/h: 2,5 s 0-200 km/h: 7,3 s 0-300 km/h: 16,7 s 0-400 km/h: 55 s |
Max. sebesség | 408,3 km/h |
A motor 1001 lóerős teljesítményét, illetve a hatalmas 1250 newtonméteres forgatónyomatékot egy kéttengelykapcsolós, szekvenciális, hét sebességes váltószerkezet továbbítja a tengelyek felé. A kormány mögött lévő kapcsolókkal vezérelhető váltó 8 milliszekundum alatt vált egyik fokozatból a másikba, de a szerkezet használható teljesen automata módban is.
A sorozatgyártású változat bemutatása a fejlesztések késedelme miatt nem volt lehetséges az előre tervezett 2003-as időpontban.A fő gondot a hatalmas motor hűtése okozta. A problémát a motor minden fedés nélküli elhelyezése, és összesen tíz hűtő beszerelése oldotta meg. Ebből három közvetlenül a motorteret hűti, egy-egy szolgál az olajteknő, a sebességváltó, a differenciálmű, a hűtőfolyadék és a hátsó légterelő hidraulikájának hűtésére, valamint további kettő a légkondicionáló berendezéshez szükséges.
Teszteredmények
A Bugatti Veyront tesztelő autós szakújságírók szinte csak szuperlatívuszokban beszéltek a modellről. Nem csoda, hiszen teljesítményével legyőzte a korábbi csúcstartó McLaren F1-est. Az autót tesztelő média közül talán a brit Top Gear bír a legnagyobb jelentősséggel. A műsorban az egyik műsorvezető, Jeremy Clarkson egy rendhagyó verseny keretein belül mutatta be az autó képességeit:[15] A Veyronnal Olaszországból indulva Clarkson hamarabb ér autópályán haladva Londonba, mint kollégája kisrepülővel. Egy későbbi Top Gear adásban aztán le is tesztelik az autó 407 km/h-ás végsebességét egy németországi Volkswagen tesztpályán.[16]
Egy későbbi Top Gear adásban Richard Hammond vezethette a Veyront egy Eurofighter Typhoon vadászrepülőgép ellen. A verseny lényege az volt, hogy a két jármű egyszerre indult, majd amíg a vadászgép felszállt, egy mérföld magasságig emelkedett és újra elrepült a rajtvonal felett, addig az autónak is meg kellett tennie az egy mérföldes távot a kifutópályán, majd vissza kellett fordulnia, és ismét áthaladnia a rajtvonalon. Ebben a tesztben a vadászgép nyert, de csak néhány másodperccel előzte meg a Bugattit.[17]
Egy másik, hasonlóan meglepő teszteredmény, amit a magyar Sport Auto magazin közöl 2005. decemberi számában: A tíz éven keresztül legyőzhetetlennek számító McLaren F1 és a Veyron egymás mellől indulnak, de a Veyron csak 10 másodperccel az F1-es után. A két autó pontosan ugyanabban a pillanatban éri el a 320 km/h-ás sebességet.
Egy hasonló tesztet végzett Richard Hammond a BBC Top Gear című műsorában. A Sport Auto magazin 2005/12 számában, az "Az ezeregy lóerő meséi" című írásban a következő élménybeszámolót olvashatjuk erről a tesztelésről: "Minden olyan megnyugtató és csendes, hogy elkezdek tűnődni azon, vajon tényleg képes lesz-e ez a sportkocsi megenni a McLarent reggelire? […] Négyes fokozatban picit rálépek a gázpedálra. A Veyron máris kimutatja a foga fehérjét. A másodperc tört részéig úgy tűnt nekem, hogy ezekről a hegyes fogakról vér csöpög és húscafatok lógnak.Körülbelül két másodpercen keresztül kicsit megnyomtam a gázpedált négyes sebességfokozatban 70 km/h sebességnél. Ekkor a Veyron úgy tört ki, mint egy Porsche 911 egyes fokozatban padlógázzal. Bár már napok teltek el az esemény óta, most is pontosan emlékszem, milyen érzés volt. Akkor se tudtam teljesen elhinni, és most sem vagyok képes rá."
Ron Dennis, a McLaren Forma-1-es csapatának korábbi csapatfőnöke, a Bugatti-val konkuráló McLaren Automotive vezető elnőke később erősen negatív éllel nyilatkozott mind a BBC Top Gear versenyről, mind magáról a Bugatti Veyronról. Az Arabian Business magazinnak tett csípős nyilatkozatát a világ szaksajtója is szárnyára kapta. Szavait a következő magyar fordításban közölte a Motorhang.hu internetes magazin: "A Bugatti Veyron egy rakás ócskavas. Tényleg így gondolom. […] A Veyron nem jelent számomra semmit. Évek óta nézem és semmit jót nem érzek benne. […] Amikor a verseny felvételei készültek Abu Dhabi-ban, tízszer álltunk a rajtvonalhoz. Mielőtt sikerült végrehajtaniuk egy tiszta rajtot és utolérni és elhagyni minket, mi annyiszor húztunk el, miközben ők felengedve a kuplungot lefulladtak, hogy a stáb tagjai, akik eleve a Veyront hitték győztesnek, már kezdtek frusztráltak lenni."
A Motorhang.hu cikke ugyanakkor kifejti azt az álláspontját is, hogy az ilyen nyilvános versenyek, show műsorok és nyilatkozatok szálait egyaránt a gyártó cégek pillanatnyi üzleti érdekei is motíválhatják.